fbpx
2020.10.24.

Térségi Televízió

T1TV – Törökszentmiklós

Új európai fogyatékosságügyi stratégián dolgozik az EU

Az előző stratégia 2020-ig szólt, a Parlament szerint az újnak a teljes egyenlőségre és akadálymentességre kell törekednie. Összefoglaltuk, mit érdemes tudni róla.

Új uniós stratégia készül – az EP kérései


A cél az, hogy egy olyan befogadó társadalomban éljünk, amelyben a fogyatékossággal élők jogai megfelelő védelemben részesülnek, és amelyben nincs helye a diszkriminációnak.

Az EP-képviselők a júniusi plenáris ülésen szavaznak az EP prioritásairól az új európai fogyatékosságügyi stratégia kapcsán. Az előző stratégia 2010-2020 közötti időszakra jelölte ki a teendőket.

Az EP a következőket kéri a Bizottságtól az új stratégia kapcsán:

  • a fogyatékossággal élőkkel és az őket képviselő szervezetekkel szorosan együttműködve kell kidolgozni
  • a fogyatékossággal élők jogait érvényesíteni kell minden területen és szakpolitikában
  • egyértelmű és mérhető célokat kell meghatározni és rendszeresen ellenőrizni kell azok megvalósítását
  • egyenlő hozzáférést kell biztosítani a fogyatékossággal élők számára az egészségügyi ellátáshoz, a foglalkoztatáshoz, a tömegközlekedéshez és a lakhatáshoz
  • elegendő forrást kell biztosítani minden akadálymentesítéshez kapcsolódó kötelezettség végrehajtásához
  • az európai fogyatékossági igazolvány projektjét tovább kell fejleszteni, ez segíti, hogy a tagállamok kölcsönösen és önkéntesen elismerjék az egy másik tagországban megállapított fogyatékossági jogállást
  • ki kell dolgozni a „fogyatékosság” fogalmának közös uniós meghatározását.

Uniós fellépés a fogyatékossággal élők védelmében


Az EU és a tagállamok is részei a fogyatékossággal élők jogairól szóló ENSZ-egyezménynek, amely így az uniós jogrend részét képezi, és amely arra kötelezi a részes államokat, hogy védelmezzék a fogyatékos személyek alapvető szabadságjogait. Az uniós stratégia az EU fő eszköze arra, hogy végrehajtsa az ENSZ-egyezményben foglalt követelményeket és biztosítsa, hogy a tagállamok mindig szem előtt tartják azt.

A stratégiához kapcsolódó kezdeményezés például az európai hozzáférhetőségi törvény, amelynek célja, hogy nagyobb hozzáférést biztosítson a különféle termékekhez és szolgáltatásokhoz a fogyatékossággal élő személyeknek és az idősebb embereknek.

Fontos lépés volt a közszférabeli szervezetek honlapjainak és mobilalkalmazásainak akadálymentesítéséről szóló irányelv kidolgozása, amely kötelezi például a kórházakat, egyetemeket és bíróságokat, hogy növeljék az információik hozzáférhetőségét.

Az Unió Erasmus+ programja is ösztönzi a fogyatékossággal élők részvételét a külföldön való tanulásban, munkában.

Az Európai Bizottság várhatóan 2021-ben ismerteti az új európai fogyatékosságügyi stratégiára vonatkozó javaslatát.

Ha kíváncsi, mi mindent tesz még az Európai Unió a szociálpolitika területén, olvassa el alábbi cikkünket.
Fogyatékossággal élők Európában

  • az EU-ban a becslések szerint mintegy 100 millió fogyatékossággal élő ember él
  • a 20-64 év közötti fogyatékossággal élők körében a foglalkoztatási ráta 50,6%, míg a nem fogyatékossággal élők esetében 74,8% ez a szám (2017)
  • a fogyatékossággal élők 28,7%-a van kitéve a szegénységnek, míg a teljes népesség esetében ez a szám 19,2% (2018)
  • mintegy 800 000 fogyatékossággal élő nem tud élni szavazati jogával
Közösségi média
error: Védett tartalom!
%d bloggers like this: